Lágy kontaktlencsék keratoconushoz.
A lágy kontaktlencsék általában nagyon kényelmesek. Mivel ezek a lencsék a cornea felületéhez igazodnak, így általában nem biztosítják a legjobb látásjavítást a keratoconus esetén. A speciálisan keratoconusra tervezett speciális lágy kontaktlencsék vastagabbak, mint a hagyományos lágy lencsék, hogy megtartsák formájukat. Ezek a lencsék ma már szilikon-hidrogél anyagokból készülnek, biztosítva a magasabb oxigénáteresztést. Ennek ellenére oxigén áteresztő képességük messze elmarad a kemény lencsék hasonló tulajdonsáságtól.
Leginkább csak a keratoconus korai stádiumában alkalmazhatóak eredményesen.
Kemény gázáteresztő kontaktlencsék (RGP) keratoconushoz:
A merev (kemény) gázáteresztő kontaktlencsék úgy működnek, hogy könnyfolyadékot tartanak a szaruhártya szabálytalan felülete és a kontaktlencse merev hátsó felülete közötti résben, hogy semlegesítsék a szem szabálytalan elülső felületét. Rendkívül magas oxigén áteresztő anyagokból készülnek, és gyakran a legjobb látási szintet biztosítják a keratoconuszos betegek számára, ezért leggyakrabban első választásként alkalmazzák őket, ha keratoconust észlelnek. A keratoconus legvégső stádiumáig is eredményesen alkalmazhatóak.
Hibrid kontaktlencsék keratoconushoz (Synergeyes):
A hibrid lencsék kényelmét geyesíti az RGP lencsék látásélességével. A hibrid kialakítású lencsék RGP-középpontja lágy széllel (un. szoknyával) rendelkezik. Az un. szoknya rész szintén szilikon-hidrogél anyagból készűl. Ezzel a típúsú lencsével ma már hatékonyan lehet kezelni a keratoconusos betegek többségét.
Scleralis kontaktlencsék keratoconushoz (ClearView – Comfort 15):
A scleralis kontaktlencsék nagy átmérőjű (jellemzőne 14,5 / 15.0 mm) merev gázáteresztő kontaktlencsék, amelyek a sclerára (a szem fehér részére) illeszkednek. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a használatuk, mivel előrehaladott vagy nagyon szabálytalan keratoconus esetén is jobb látásélességet és kényelmet kínálnak, mint a többi fajta keratoconus lencse.
Ezek a lencsék más állapotok, például száraz szem kezelésére is használhatók.
Egyedi mintavétellel készített sclerális lencsék (AcuGP Impression):
A legújabb technológiának köszönhetően, lehetőség van a szemről egyedi mintavétel alapján készített sclerális lencse gyártására. Ennek köszönhetően a lencse tökéletesen illeszkedik a szabálytalan cornea felszínéhez, így biztosítva, hogy minden eddiginél tökéletesebben lehessen korrigálni mind a keratoconus speciális eseteit, mind pedig egyéb corneális elváltozást.
A keratoconus korrigálására az alábbi lencsékkel van lehetőség rendelőnkben:
- Gázáteresztő (RGP) kontaktlencsék: Különféle egyedi, személyre szabott kialakítással több féle termék áll rendelkezésre. (BioGP Conus)
- Semi-sclerál (ClearView – Comfort 15): a teljes corneán túl illeszkedő sclerális kagyló.
- Egyedi mintavétellel készülő semi scleral (AcuGP Impression)
- Nagy átmérőjű sclerális kagyló (AcuGP Scleral D23)
- Lágy kontaktlencsék: Acuity Soft K és Ultravision Kerasoft
- Synergeyes Hybrid kontaktlencsék
A KERATOCONUS BETEGSÉGRŐL
A keratoconus a szaruhártya (cornea) azon betegsége, amikor a szaruhártya különféle folyamatai irreguláris corneális astigmiához vezetnek.
A szaruhártya általában centrálisan elvékonyodik, miközben széli részeinek vastagsága normális marad. Ez a folyamat leggyakrabban a tinédzserkor vége felé kezdődik, de sokáig – különösen lassan előre haladó esetben – évekig nem kerül felfedezésre.
Onnantól kezdve, hogy a betegség diagnosztizálásra kerül, e betegek ellátása egy életen keresztül tartó kezelést igényel. Kezelés nélkül, a betegek látása bizonyos fokú állapot után szemüveggel már nem javítható. Ha belegondolunk abba, hogy a betegség a felső fokú tanulmányok kezdetekor vagy a közben kezdődik, belátható, hogy e beteg ellátása nem csak egy speciális szemészeti korrekció, hanem egy az egész életet meghatározó ellátás kezdete is egyben.
A KERATOCONUS KEZELÉSÉNEK TÖRTÉNETE
A műtéti eljárás során ebben az időben a corneán illetve annak csúcsán sebet ejtettek a cornea állagának megerősítése céljából, melyet égetéssel értek el. A corneán történő seb ejtéséhez ezüstnitrátot és higanyt is használtak, múló hegesedést előidézve a cornea perforációja nélkül.
Nottingham említette meg először a kontaktlencsét, mint az egyik lehetséges kezelési módot. „Az állati eredetű lencsét üveg kapszulába helyezve a beteg szemére tesszük, és addig tartjuk ott, ameddig a beteg viselni képes.” Arról nincs adat, hogy e „lencsét” a betegek meddig voltak képesek „viselni”.
E kezdeti lépések után a keratoconus kemény kontaktüveggel, illetve kemény kontaktlencsével történő optikai korrekciója/kezelése együtt halad a kemény kontaktlencsék fejlődésével.
Az első keratoplasztikai kísérletet, az akkor még pontosan meg nem határozott keratoconus kezelésére Hiley végezte el, szaruhártya átültetéssel, ami azonban sikertelen volt.
1854-ben Nottingham volt az első orvos, aki pontosan diagnosztizálta a keratoconus betegséget, és megállapította a betegségre jellemző centrális cornea elvékonyodást. Az ő leírása pontosan differenciálta a keratoconust.
A keratoconus felismerése után e betegség kezelésére is megtették az első lépéseket. Természetesen a kontaktlencse megjelenéséig a kezelés optikai korrekció illetve műtéti kezelés volt.
Optikai korrekciókhoz Nottingham nagy dioptriájú mínuszos cylinderes üveg lencsét alkalmazott vertikális tengelyben, de alkalmazott lyukat ill. stenopeikus rést is.
MI IS VALÓJÁBAN A KERATOCONUS NEVŰ BETEGSÉG?
Keratoconusnak nevezzük a valószínűleg anyagcserezavaron alapuló cornea dystrophiát és cornea ektásiát. A szaruhártya abnormális (fokozott) kiboltosulása a cornea centrumában következik be, míg a peripheriás részek épek maradnak. A cornea centrumában a szaruhártya elvékonyodik. Rendszerint magas fokú irreguláris myopiás astigmiával és változó vísussal társuló folyamat, mely gyulladásos kísérőjelenségek nélkül megy végbe.
A keratoconus klinikai tünetek nélkül kezdődhet, jelen lehet, és sokszor csak egy egyszerű rutin vizsgálat alkalmával kerül diagnosztizálásra. Általában mindaddig amíg a meglévő, de nem progrediáló keratoconus a beteg látását nem befolyásolja illetve nem rontja és csak véletlenül más vizsgálatok alkalmával derül ki, akkor a panaszok esetleges megjelenéséig látens maradhat. Mégis fontos a felismerése, és időben történő kezelése illetve a beteg rendszeres ellenőrzése.
Amennyiben a betegnek soha nem volt semmilyen szemészeti panasza, akkor a hirtelen megjelenő — akár csak enyhe — panasz esetén is kiderülhet a betegsége. Mivel a keratoconus ritkán jár együtt gyulladással, ezért fontos a keratoconusra utaló jelek, elváltozások ismerete.
Keratoconusra utaló jellemzők lehetnek, illetve e tünetek megjelenésekor kell keratoconusra gondolni:
- hirtelen fellépő, esetleg gyorsan változó, romló myopiás elváltozás
- alacsony opthalmometriás (Javal) érték – 7,20 mm alatti cornea rádiusz
- nem mérhető astigmiás tengely – irreguláris astigmia
Természetesen, ha ennél pontosabb diagnosztikai eszközökkel is rendelkezünk (Cornea topográf), akkor a keratoconus diagnosztizálása illetve a beteg folyamatos ellenőrzése sokkal könnyebb. Olyan betegek esetén, akik régóta viselnek kontaktlencsét a diagnózis felállítása könnyebb lehet, mivel a betegeknek meg vannak a régi adatai (cornea rádiusz, refrakció). Ezen adatok ismeretében a fellépő változás jelezheti a keratoconus megjelenését. Természetesen, ha rendelkezünk az előbb említett cornea topográffal, a változás megítélése, illetve a betegség diagnosztizálása könnyebb.
Fontos tudni azt, hogy nem feltétlenül kell a cornea rádiusz értékének 7,20 mm alatt lenni ahhoz, hogy keratoconusról beszéljünk. Ugyanez igaz a myopiás fénytörés dioptria értékére, mivel a keratoconus egy – két dioptria esetén, illetőleg hypermetróp fénytörés esetén is fenn állhat, akár jelentős, a látást zavaró irreguláris astigmia nélkül is.
Ezek az elváltozások többnyire a pubertás kort követően kezdődnek, és általában lassan progrediálnak. A keratoconus előfordulhat mint önálló betegség, de gyakran társul egyéb rendellenességekkel, mint Down-kór, vesefejlődési rendellenesség, nyúlajak, farkastorok, szellemi visszamaradottság.
Az előbb felsoroltakon kívül minden olyan esetben, amikor fájdalom és hírtelen fellépő látásromlás következik be, gondolni kell a keratoconus esetleges kezdetére — akár akut formában is — még akkor is, ha a keratometriás adatok erre nem utalnak egyértelműen.
Sok beteg, amikor az első lencsét illesztő optometristához/szemorvoshoz kerül — a keratoconus felfedezése után — továbbra is azt gondolja, hogy a kemény lencse viselése minden esetben képes megállítani a keratoconus előrehaladását, és így elkerülhetővé válik a keratoplasztika. A betegeket tájékoztatni kell, hogy a kemény lencse illesztése erre nem végleges megoldás, célja főleg az optikai korrekció, a látás rehabilitáció, és hogy a keratoconus következtében fellépő cornea deformálódás miatti látásromlást legjobban csak az ilyen típusú lencsékkel lehet korrigálni. Ugyanakkor a kemény lencse bizonyos esetekben, a conus természetétől függően valóban képes lassítani a folyamatot, és esetleg elkerülhetővé válik a transzplantáció.
Keratoconus gyanúja esetén elvárható, hogy közöljék a betegekkel, ha a keratoconus miatt várhatóan transzplantációra kerülhet sor, hozzátéve, hogy ennek pontos idejét nem lehet garantálni, illetve teljes biztonsággal megítélni. Azért is fontos ez, hogy a betegek, főleg ha fiatalok, pontos információkkal rendelkezzenek betegségükről, annak várható progrediálásáról, elősegítve ezzel, hogy életüket, karrierjüket e tény ismeretében építsék fel.
Fontos kérdés, hogy mikor kerül sor keratoplasztika műtétre. A keratoconus kezelésében természetesen ameddig lehet, a beteg optikai ellátására a szemüveget alkalmazzuk. Amennyiben a kialakuló irreguláris astigmia miatt a látásélesség szemüveggel már nem javítható, megpróbálkozhatunk lágy lencsével, de valószínűleg ez a korrekció csak rövid időre fog megoldást biztosítani. Célszerű tehát a kemény lencse alkalmazása.
Amennyiben a szaruhártya centrális részének kiboltosulása oly mértékben fokozódik, hogy kontaktlencse már nem illeszthető, vagy a szaruhártya centrumában, a conus csúcsán szaruhomályok jönnek létre, melyek a látásélességet nagymértékben megrontják, akkor indokolt a szaruhártya-átültetés műtéte.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a fokozatosan változó kontaktlencse BC érték, jobban jelzi a keratoconus progrediálását, mint cornea keratometriás értéke. A keratometriás adatok pontatlanabbul mutatták a conus előrehaladását. Ez természetesen érthető is, mivel hosszú, tartós kemény lencse viselése esetén reális keratometriás adat felvételére csak hosszabb, esetleg több hetes lencseviselési szünetre lenne szükség. Ez természetesen sok keratoconusos beteg esetén pedig szinte kivitelezhetetlen a látás minősége miatt. Az illesztett kontaktlencse fluoreszcein képéből, a lencse mozgásából, valamint a visus változásából azonban következtetni lehet a conus progrediálására.
Sajnos a keratoplasztika műtéte egyes esetekben, még a leggondosabb ellátás mellett is elkerülhetetlen. Fontos a beteggel közölni, hogy a folyamatosan javuló műtéti technológiáknak köszönhetően e műtéteknek egyre jobb a prognózisa, és hogy e műtétek sikeressége egyébként is jó arányt mutat.
Amennyiben a beteg ellátása kontaktlencsével megoldható, célszerű a legkorszerűbb FSA (Fluorosyliconacrylate) alapanyagból készült magas Dk/L (legalább 50) értékkel rendelkező gázáteresztő (RGP) kontaktlencséket alkalmazni.
Egyre elterjedtebb az un. sclerális kagyló alkalmazása, mivel ezek a típusú lencsék stabilabban illeszkednek, viselésük komfortosabb és jobb látásélességet biztosíthatnak a viselő számára.
Napjainkban a keratoconusz korrigálására már rendelkezésre állnak szilikon-hidrogél alapanyagból készült lágy kontaktlencsék is, melyek magas oxigénáteresztő képességüknek köszönhetően jó eredménnyel alkalmazhatók.
További megoldás lehet a Synergeyes cég által gyártott hybrid (gázáteresztő közepű és szilikon-hidrogél lágy szélű) kontaktlencse is.
A több éves szakmai tapasztalat, és a legkorszerűbb technológiájú kontaktlencséink biztosítják, hogy gyakorlatilag mindenki számára megfelelő megoldást tudunk kínálni és találni e betegség kezelésére.
